Secret Santa

Megint itt van az evnek az az idoszaka amikor mindenkit meg kell ajandekozni.
Evvel meg nincs is annyi baj, mert az ember szivesen keres ajandekot a szeretteinek. 
Na de mikor olyan embereknek kell ajandekot venni akiket nem igazan ismerek es raadasul limitalt budzsebol, az szamomra egy kicsit frusztralo. Sosem szerettem ezt a secret santa baromsagot... se altalanos iskolaban, se liciben, se az egyetemen es most a munkahelyen kimondottan utalom.
Talalj ki ajandekot egy olyan embernek akivel hetente kb 10 szot valtasz, 10x koszonsz neki.

Going Live

Holnap van a "nagy" nap, az IT Help Desk hivatalosan is elindul. Nem mintha eddig nem dolgoztunk volna vagy épp tréningen lettünk volna.
Ez a "nagy" változás olyasmi lesz mint amikor az ember 18 éves lesz. A születésnapja után mindenki érdeklödik, hogy "Na milyen érzés nagykorúnak lenni?" .
Nálunk annyi változik, hogy ezután használnunk kell valami szar programot amivel ki- és bejelentkezhetünk a csoportba. Eddig egy gombnyomással jelentkeztünk be, most meg el kell inditani a fentebb emlitett programot, beirni a kért adatokat és innen jutunk el egy weboldalra ahol megnyomjuk a "bejelentkezés" gombot és akkor már kész is. Még leírni is fárasztó...
Na ja... miért egyszerüen, ha komplikáltan is lehet ?

Tancolni tilos

Angliaban vannak bizonyos torvenyek amelyek meg a kozepkorbol es reneszanszbol megmaradtak a torvenykonyben, de ilyet mint ezt amit a tegnap hallottam a hirekben meg nem latott Europa.
Nemetorszagban Hessen allamban a husveti hetvegen tilos tancolni a szorakozohelyeken.
A torveny 1952ben lepett hatalyba es azota is ervenyes.
Persze most mindenki arra gondol, hogy ki a halal megy el ejszaka a klubokba es ellenorzi, hogy tancol-e a nep. En is pont ezt gondoltam, de a hirekben lathattam hogy a rendorseg razziazott a klubokban es iden eloszor ellenoriztek, hogy betartjak-e az emberek a torvenyt.
A husvetot vagy kereszteny modjara unnepled vagy sehogy.
A helyzet az, hogy ha a hatosagoknak tenyleg ez a legnagyobb problemajuk, hogy az emberek tancolnak-e husvetkor vagy sem akkor nagyon jol megy az orszagnak.

Fut az idö

Rohan az ido ha az ember jol erzi magat. Szep lassan mindjart 3 hete vagyunk Nemetorszagban es ugy eltelt ez az ido, hogy majdnem eszre sem vettuk.
Hogy megse tunjon ugy, hogy elpocsekoltuk az idot szorgalmasan keszitem a fotokat. Most mar szep lassan majdnem korbejartuk Nürnberg kozpontjat, voltunk az Altstadtba, ami szerintem gyonyoru, szerencsenkre szep idot is kaptunk. Ugyancsak elso hetvegen lathattuk a Faschingsumzug-ot, amit maskor mindig csak tv-bol figyelhettem. Persze nem ugyanaz a tv es eloben ott lenni.
A masodik itteni hetvegenk majdnem vegig lustalkodassal telt mert szar is volt az ido meg lustak is voltunk.
Na de ezen a hetvegen osszeszedtuk magunkat es a tegnap elmentunk a Germanisches National Museum-ba es ma atutaztuk majdnem az egesz varost, hogy megnezzuk a Reichsparteigaelende-t.

Aki nem jott ra, hogy az alahuzott szavak linkek a kepeimhez annak kiteszem megegyszer oket.
Kepek:
Nürnberg
Faschingsumzug
Germanisches National Museum
Reichsparteigaelende

Alice in Wonderland

Ahhoz hogy eljussunk Csodaorszagba fel kellett ulni a repulore. Ez volt az elso alkalom, hogy elhagytam a foldet. A felszallast nem elveztem annyira mint a kollega akivel repultem, pedig neki is ez volt az elso alkalom. Kb 10 percig ki se mertem nezni az ablakon, foleg akkor nem mikor a repulo megfordult Kolozsvar folott. Na de aztan szep lassan belejottem. Mire az alpokhoz ertunk mar azt kivantam, hogy lenne nagyobb az az ablak, hogy tobbet lassak. Szerencsenkre nem volt felhos az ido es mindent lathattunk 8000 m magassagbol.
Munchenben at kellett szalljunk, amire 40 percunk volt. Kicsit meg voltunk ijedve, hogy nem lesz eleg az ido, de vegul meg vartunk vagy 20 percet. Munchen Nurnberg repulovel 20 perc, en nem is ertem, hogy miert tesznek be ilyen rovid szakaszokra jaratot, na de az ok bajuk.
Kolozsvarrol delbe 1 orakor indultunk es fel 4kor meg is erkeztunk Nurnbergbe.

S akkor Nurnbergbe kezdodott a Csodaorszag. Mivel Magyarorszagon kivul mas orszagban nem voltam, nekem minden nagyon uj es erdekes volt. Mivel a hutoinket meg kellett tolteni gyorsan el is mentunk kajat venni. Nem ment az olyan siman mint ahogy terveztuk, mivel az uzlet polcain nem azok az aruk vannak mint nalunk s ezert ugy jarkaltunk a polcok kozott mint 2 holdkoros. En 3 alkalommal kellett elmenjek vasarolni, hogy mindent be tudjak szerezni amit elterveztem, egyszeruen nem tudtam fejben tartani a dolgokat, mert minden alkalommal meglattam valamit es akkor minden elszallt az agyambol.
A munkahelyen is ertek meglepetesek... ugyebar mi az Application Service Desk reszlegen dolgozunk(ügyfél szolgalat), az ott dolgozo kollegak azert mar jo 40-esek es mind ferfiak. Ok meg azon csodalkoznak, hogy mi minden nap itthonrol hozzuk a kajat es nem mejunk kantinba. Hat ha ok tudnak hogy mennyi a mi fizetesunk akkor asszem hogy egy kicsit meglepodnenek. A munkaval nem olnek meg csak az unalommal, mert most meg egy hetig inteziven folyik a tanitas, aztan lehet majd dolgozni. Penteken volt a legsulyosabb, mikor is jott egy srac aki a telefonhalozatrol kellett meseljen nekunk. Megjegyeznem, hogy a telefonhalozathoz semmi kozunk, csak azert kellett elmondja, hogy tudjuk mi az abra. Mondjuk nem is az elmondott dolgokkal volt bajom, hanem az eloadasmoddal. Annyira lassu volt ez a ficko, hogy a puliszka esett ki a szajabol. Nemcsak mi aludtunk el majdnem, hanem a kollegai is akik szinten ott voltak a teremben. Egyszer csak az egyik megszolalt hogy "asszem ennyi eleg lesz a telefonokrol".

Na de aztan megerkezett az elso hetvege is valahogy. Gyonyoru ido volt ugy hogy el is indultunk felderiteni a varost. A kepeken lehet latni, hogy merre is jartunk. Egy fel nap persze nem eleg, hogy mindent megnezzunk, de most mar legalabb tudjuk, hogy mit kell latni s kovetkezo hetvegeken majd mindet megnezunk es remelem, hogy majd kiprobalunk egy igazi nemet bratwurst-ot is.

Errol ennyit...

Veget ert egy korszak... annak a korszaka, hogy munkanelkuli voltam. Egy hosszu rekrutalasi folyamat utan ami majdnem 2 honapot tartott vegre alkalmaztak.
Az elso interju eleg docogosen indult, reggel 10 orakor cseng a telefon es aztan hirtelen nemetul kellett volna beszelni, alig tudtam megszolalni, de aztan csak osszeszedtem a gondolataimat.
Aztan jott a masodik interju, meg a harmadik s aztan egyszer csak ujra felhivtak, hogy szeretnenek ajanlatot tenni es menjek be a ceg szekhelyere. A vigyor az arcomra kellett volna ragadjon, csak en mar annyit stresszeltem magam a melok miatt, hogy mikor kozoltek velem hogy felvesznek annyit mondtam hogy "Jo".

Ez igy mind szep es jo de ez a melo nem eppen a szakmamban (topografia) van, semmi koze a topohoz. Mivel kezd tavaszodni kezdtek jonni a topos munkak is, egyszerre 2-3. Azt sem tudtam merre fussak, hogy csinaljam, hogy a kaposzta is megmaradjon es a kecske is jollakjon. Februar 1-jen egyik volt kollegammal neki fogtunk dolgozni egy epitotelepen, ami szinten jo penzt hozhatott volna a kasszaba, csak az nem tart csak egy par honapot. Az sem megoldas hogy 3 honapig ugy elunk mint hal a vizben s utanna ujra koplalunk.
S akkor elfogadtam az ajanlatukat, nem volt miert nem elfogadni, hisz nem volt munkam. Ezen a heten szerdan kezdtem naluk azota egyik treningrol a masikra megyunk s ami a lenyeg hogy marcius 2dikan irany Nemetorszag, 2 honap trening Nurnbergbe.

Meg egy erdekesseg, hogy a kollega akit velem egyutt alkalmaztak ugyancsak vasarhelyi, ugyanott lakik mint en, ugyanabba az altalanos iskolaba jart, ugyanaz volt a tanitonenije, ugyanaz volt az oszija 5-8 osztalyban, ugyanabba a licibe jart, az oszija is ugyanaz volt. Kicsi a vilag hej!

S akkor igy tortent, hogy mar nem igazan talalo a blog cime.

A kovetkezo blogbejegyzes ejsze mar csak Nürnbergbol lesz.