2010. 10. 25.

Megint itt vannak

Mindjárt itt a tél és vele együtt az egereink is visszatértek. Ma reggel az egyik halálugrást hajtott végre a szemeteskukábol mikor, azt ki akartam vinni.
A mult télen majdnem 3 hónapig etettük öket méreggel, de nem akartak elfogyni. A mérget mind felzabálták de valahogy nem hatott vagy hatott de túl sokan voltak. Az idén, úgy látszik, drasztikusabb módszerekhez kell folyamodjunk.
Utolsó télen azt hittük, hogy azért szaporodtak el a kártevök mert volt kutya az udvaron és az távol tartotta a szomszéd macskáit. Most nincs kutya de látom a macskák le se szarják az egereket. A szomszédnak van vagy 10 macskája az udvaron, csak lehet az a baj, hogy böven kapnak enni. Végul is nem lehet hanem biztos, hogy az a baj. Én sem vadásznék, ha kapnák eleget enni.

2010. 10. 17.

Éjjeli busz

Ugy utalom mikor a buszon valami nagyszaju kolykok nem tudjak befogni a lepcses szajukat es mindent kommentalnak hangosan es nyomatjak a zenet a telefonjaikrol, hogy az egesz busz hallgassa.
A mult ejjel is volt negy ilyen, 12-13 eves, kolyok a buszon. A vigyor utolert amikor megjelent ket ellenör a buszon, mert biztos voltam, hogy nincs ervenyes jegyuk es vegre kussolnak.
Az ellenör is balfek volt mert elkezdett veluk vitatkozni s elhuzodott az egesz, aztan egy nö beleszolt hogy hagyja mar öket beken.
Nem ertem, hogy mit kell vitatkozni az ilyeneken. Ha nincs szemelyijuk nyilvan sokat nem tud veluk csinalni, de akkor legalabb le kellene oket szallitani, hagyja ott oket, bakker, a varos kozepen.

2010. 10. 12.

Jöttünk, láttunk, hazamentünk

A mult heten egy volt kollega felhivott, hogy valami haverjanak kellene egy kis müszaki segitseg valami mereseknel. Mivel meg mindig munkanelkuli vagyok aszondtam, hogy jopenzert szivesen segitek.
A sracok akiknek kellett aszisztaljak ugy dontottek, hogy meg vasarnap este menjunk Vásárhelyre, ugyanis allitolag a kozelben van a falu ahol kell majd merni.
Mi a regi ceggel mindig azon a reggelen indultunk amikor oda kellett erni. Szerintem utobbi elonyosebb mert inkabb kelek fel hajnalba mint keson fekudjek es koran keljek. Vasarnap este 9kor indultunk Vhelyre, 11 orara ertunk oda es kb 12kor fekudtem le, de ejjel fel 2kor meg forgolodtam az agyban. Reggel fel 7kor kellett kelni mert 8ra kellett odaerni a melohoz. Szoval aludtam vagy 5 orat.
A munka Deleni nevu faluban volt, az egyetlen baj az volt, hogy nem tudtuk hogyan kell oda eljutni mert egyetlen terkepen sem talaltuk meg. Egy nagyokos azt mondta hogy menjunk Balavasar fele es ott terjunk le Dicsö fele es majd egyszer ott lesz a falu. Hat mi mentunk es mentunk de nem jott a kerdeses falu. Mikor vegre olyan utszakaszra ertunk ahol meg térerö is volt telefonaltunk, hogy igazitsanak utba. Akkor tudtuk meg, hogy Dicsötöl kb 7-8 km-re van Deleni, szoval jo nagyot kerultunk Balavasar fele.
A meglepetes csak akkor jott mikor odaertunk. Eloszor is meg nem volt ott akivel kellett talalkozzunk. Mikor megerkezett es elkezdte magyarazni, hogy lenyegeben mit kellene csinaljunk jott a masodik meglepetes... Kiderult, hogy a tervezo mar kuldott egy topos csapatot es rank nincs szukseg. Szoval penzkidobas volt mindenki reszere kiveve nekem, mert engem azert kifizettek.
S akkor fogtuk magunkat, bevagodtunk az autoba es irany Kolozsvar.

2010. 10. 02.

A héten megnéztem George Clooney új filmét Az Amerikai. A leírásban bérgyilkosról és utolsó megbizatásról van szó. Na de nem gondoltam volna, hogy egy ilyen film ennyire UNALMAS tud lenni. Semmi sem történik, az ég világon semmi. Ott van az a ficko és Olaszországban egy kisvárosban húzza meg magát, hogy teljesítse az utolsó küldetését ami annyiból áll, hogy készítsen egy puskát.

3 hét

Már mindjárt fél éve, hogy nem dolgozok geodétaként és sajnos kilátásban sincs semmi mert jön a tél.
Pár héttel ezelött jelentkeztem egy álláshirdetésre, aminek semmi köze a topográfiához de attól még, szerintem, el tudnám végezni a feladataimat. Felhivtak, elküldtek német nyelvvizsgára, ahol láttam, hogy kb kik az ellenfeleim. 90%-ban nők...
Megvolt a vizsga és csak vártam, hogy hívjanak fel. Semmi másra nem tudtam gondolni azokban a napokban. Na, de csütörtökon végre valahara felhivtak, hogy következő kedden menjek interjúra.
Kedden a kapunal aszondja a kapus, hogy ön még járt nálunk. Persze, hogy jártam, hisz én tűztem ki az összes épületet és utat.
Nem voltam én még úgy interjun, hogy ellenfelek is voltak. Mikor interjura mentem a DM-hez akkor az első percben megmondták, hogy szükség van emberre és felvesznek hacsak nem döntök én másképp.
Egy kerek órán keresztül tartott a beszélgetés, olyan volt mint egy vallatás számomra. Még azt is megkerdezték, hogy milyen színű bugyit szoktam hordani. Azon lovagolt a legtöbbet a csaj, hogy mivel a végzettségemnek semmi köze a melóhoz, el fogok menni ahogy kapok egy topos ajánlatot. Na de most tényleg... télen mínusz fokokban, tavasszal és összel nyakig sárban és nyáron 40 fokos melegben dolgozni vagy minden évszakban egy kényelmes és légkondis irodában ülni. Szerintem egyértelmű a választás. Mondtam neki, erre aszondja hogy 3 évig melóztam toposként és hozzászoktam. Majdnem kibuggyant belőlem hogy ANYÁD***!!!
S akkor a legnagyobb meglepetés még hátra volt, az interju végén aszondja, hogy 3 héten belül válaszolnak. 3 HÉT??? Addig mi a francot csináljak, haljak éhen?
Na de már a 3 hét végéhez közeledünk és remélem, hogy pozitív válasszal hívnak vissza.